2015. november 29., vasárnap

1.fejezet


~Lana~

  Reggel a vekkerem keltett fel. A függönyöm nem volt el húzva így szemembe sütött  a napfény. Le ütöttem az órám és arcom a párnámba temetem. Ez nem tartott sokáig mert anyu kopogott az ajtón.

 Újra jöttek a korán kelős napok, a napi két bögre kávé és a táskás szemek. Miután anyu kopogott az ajtón nagy nehezen ki keltem a puha ágyamból,fel vettem a macis mamuszom és elindultam a konyha felé. Friss meleg kávé és pirítós várt. Szokás szerint az öcsém csak két pirítóst hagyott nekem a többit mind felfalta. Le ültem az asztalhoz ami már csupa morzsa volt és enni kezdtem.
A reggelim be fejezte fel csoszogtam a szobámba és felöltöztem. Fel vettem a kedvenc fekete farmerem egy kék trikót és a szürke kockás ingem. Meg fésültem barna loboncom.   Tettem magamra szempillaspirált meg alapozott. Aztán a székemről fel kaptam a suli táskám és le indultam anyuhoz. Ő már izgatottan várt engem meg az öcsém. Beszálltunk anyu fehér kocsijába. Először engem vitt el a gímibe. A gími csak pár saroknyira volt tőlünk. A gími előtt meg állt és elkezdte a hajam igazítani mint ha valami óvodás lennék.
-Anyu elég. Még valaki meg lát. Nem akarom már az első 10.-es napomon le égetni magam..-huzom el a fejem.  
-Jó,igen, Na jó sulit kicsikém.-nyom egy puszit a homlokomra.  Amilyen gyorsan csak tudtam szálltam ki a kocsiból és indultam Haley felé. Egész nyáron nem láttam mert Európába volt a nagymamájánál. Csak akkor láttam ha skypeltünk. 
-Alana Kane!-kiállt felém Haley és szét tárja a karját. Futok felé mint valami nyomorék és meg ölelem.  Imádtam őt. Általános óta a legjobb barátnők voltunk. A suli be járata előtt ölelkeztünk és kábé mindenki minket nézet.

A csengő meg szolalt és elindultunk befelé a 10.a.ba.  Egyes padok voltak. Haleyvel a második sorban foglaltunk helyet. Már mindenki bent volt,senki nem hiányzott ki véve Max. Ő mindig késett,még a suli első napján is képes volt késni. Pár perc múlva már meg is érkezett Max a gördeszkáján. Ahogy jött a gördeszkáján úgy szét jött a szőke haja. De bele túrt a  hajába és máris olyan volt amilyen szokott lenni.
Mr.Hastings is meg érkezett. A szürke nadrágjában és a betűrt fehér ingével. Most még nyakkendőt is vett fel.
-Köszöntöm a  10.a-s tanulókat. Remélem mindenki ki pihente magát mert most már nincs pihenés. A könyveiteket a könyvtárba tudjátok át venni. Először a lányok induljanak ki az ajton azután a fiúk. Amikor mindenki meg kapta a könyvét akkor ide jöjjetek vissza és le diktálom az órarendet.-mondja Mr.Hastings. Az osztályba tíz lány volt és tizenöt fiú.  A lányok közül először Elsa ment ki. Elsa szeretett mindenbe első lenni. Órákra mindig fel vette a fekete kockaszemüvegét. Utána mi mentünk ki és utánunk meg jöttek a többiek.
 A könyvtár nem messze volt a mi osztálytermünktől. Be érve még várnunk kellet mert egy magas barna hajú,izmos pasi volt előttünk és a könyvtárossal beszélgetett. Először azt hittem,hogy diák de nem mert idősebb volt nálunk. Huszonöt és harminc év között lehetett. 
-Látod milyen helyes?-kérdezi Haley
-Látom.. De idősebb mint mi.-mondom. Haley csak meg vonta a vállát..
Végre elment a pasi. Ki felé menet össze akadt a tekintetünk. Barna szeme és néhol gödröcskéi vannak.
-Na mi van az idősebb pasikra buksz Lana?-bök oldalba Max. Fel vontam a szemöldököm és rá néztem.
 Fél óra alatt mindenki meg kapta a könyveit. Szépen vissza mentünk a tanterembe ahol Mr.Hastings várt minket. Le diktálta az óra rendet. Minden nap hét órám van kivéve csütörtökön mert akkor nyolc..Ezután mindenki haza mehetett. Haleyvel haza gyalogoltunk. Ő csak pár méterre  lakott tőlünk. Mikor haza értem senki nem volt otthon így le huppantam a kanapéra és bekapcsoltam a plazma tv-t. Még ki élveztem,hogy nem kell tanulni.

Később haza jött anyu meg az öcsém. Anya el kezdte készíteni a vacsorát,hogy mire apa haza jön kész legyen. Lasagnet készített. Kedvenc Olasz kajám.
Sötétedni kezdett és apu is haza jött és a kaja is készen lett. Négyen le ültünk az asztalhoz mint egy család és enni kezdtünk. Közben anyu fagatott.
-Milyen volt ma? Mr.Hastings még mindig olyan komor?

-Jó és igen..-semmi kedvem nem volt beszélgetni csak meg akartam enni a finom vacsorám és aludni utána. A vacsora többi részében anya és apa beszélgetett. Aztán mikor be fejeztük az öcsém marat lent mosogatni én meg felmentem és már dőltem is le az ágyra. Át karoltam a párnám és próbáltam aludni. Nyárhoz képest korán mentem aludni. A rendes ruhámba merültem álomba.  

2 megjegyzés:

  1. Válaszok
    1. Miért? Bocs,hogy nem vagyok jó helyes író..ha meg nem tetszik nem kel olvasni! Nem fogok sírni menni a sarokba!

      Törlés